AZ EGYKORI BUDAPESTI SZERB TEMETŐK EMLÉKÉNEK MEGŐRZÉSÉN FOLYIK A MUNKA

A Balkánról betelepülő ortodox szerbek a 15. század óta élnek és temetkeznek a mai Magyarország területén. Korai temetőik nem maradtak fenn, régészeti kutatásuk nem tartozik a szakma érdeklődésének homlokterébe. Mindössze pár 16. századi ráckevei és 17. század végi budai sírkő utal az egykori szerb ortodox templomok körül kialakuló temetkezési helyekre.
Az 1690. évi nagy bevándorlása (Velika seoba) után egyházi kötődésű privilégiumokat kapott magyarországi szerbség számos városban és az általuk lakott falvakban egyaránt létrehozta temetőit, melyeket kevés kivétellel legkésőbb a 20.században likvidálták, azonban ezekből a temetőkből jelentős számú művelődés- és művészettörténeti értéket képező síremléket sikerült megmenteni és a ma is működő szerb ortodox templomoknál, illetve temetőkben elhelyezni.
Mivel a helyi szerb közösségek jelentős része a kitelepülés (1920-1931), elvándorlás és asszimiláció miatt elnéptelenedett, a tipikusan 19-20. század fordulóján megnyitott mai temetők mintegy fele pusztul és erősen veszélyeztetett.
” – írja Lásztity Péró budapesti szerb ortodox temetőkről szóló tanulmányának összefoglalójában, amely a REGIO folyóiratban jelent meg 2020-ban.

A régi szerb temetők létezésére azonban számos levéltári dokumentum utal, mint például régi földrajzi térképek, kataszteri térképek vagy az egyházi levéltárban őrzött anyakönyvek adatai.

Buda és Pest kataszteri térképe 1872-1920 között
(Forrás: https://maps.arcanum.com/hu/)

2023 tavaszán és nyarán a fővárosi szerb önkormányzatok és más szerb szervezetek tevékenységének köszönhetően megkezdődött az egykori budapesti szerb temetők és síremlékeinek feltérképezése és a megőrzésére irányuló munkafolyamatok.

A XII. és az V. kerületi szerb közösség tagjainak kezdeményezésére a Fővárosi Szerb Önkormányzat a Szerb Intézettel együttműködve a Farkasréti temetőben található szerb sírhelyek megmentését tűzte ki célul. A temetőben Buda és Pest kiemelkedő szerb egyéniségei nyugszanak, akiknek hamvait az 1930-as évek végén felszámolt, tabáni szerb temetőből helyeztek át ide.

Az egykori tabáni szerb temető
Forrás: http://taban-anno.blogspot.com/2013/01/tabani-temeto.html

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettessel való egyeztetés alapján a szerb közösség képviselői azt az információt kapták, hogy ez év végéig megőrzik a sírokat. Ugyanakkor további tárgyalások folynak majd e kulturális örökségek jövőbeli védelméről és megőrzéséről.


Ezzel párhuzamosan 2023. márciusában megkezdődtek a tárgyalások egy emlékmű (emlékkereszt) elhelyezéséről az egykori ferencvárosi szerb temető helyén. A 19. században, a mai kulturális központ helyén, helyezkedett el a szerb temető, ahol többek között olyan prominens személyek nyugodtak, mint Vitkovics Mihály, Margó Gergely vagy Bozda Naum.

Vitkovics Mihály (1778-1829)
Kép forrása: http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/cd7/kepek/c1783lap179.jpg

A IX. (Ferencváros) és XX. kerületi(Kispest) szerb önkormányzatok munkájának köszönhetően, valamint Rusz Igor Dusán, a Szerb Országos Önkormányzat alelnökének közbenjárása és Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatójának szakmai támogatásával idén megvalósul az egykori ferencvárosi szerb temető helyén emelt szerb emlékműnek a felállítása. Míg az emlékkereszt tervezetét, Mišljenović Sanja fiatal építész készítette.

A projekt finanszírozása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatának segítségével valósul meg.