A keresztény egyház liturgikus hagyományaiban több ünnep alkalmával is kiemelkedő szerepet kapnak a növények.
Gondoljunk akár a virágvasárnapi barkaszentelésre (a szerbek esetében fűzfavessző), vagy a Szent Márk napi búzaszentelésre.
A szerbekhez kötődő szokásokat illetően, a növényeket hallva sokaknak a Szent Iván napi koszorú fonás jut eszébe, azonban a koszorú készítése nem csak ehhez a jeles naphoz kapcsolódik.
A pravoszláv egyházban ma van Pünkösd Harmadik napja. Pünkösd ünnepén a Szentléleknek az apostolokra való leszállását ünnepeljük, amelyről az Apostolok Cselekedeteiben olvashatunk (2,1-13). Az ünnep idején a templomokat növényekkel díszítik fel: a padlóra különböző mezei virágokat, rózsaszirmot, füveket szórnak, az ikonok köré virágkoszorút tesznek, sőt egyes helyeken hársfa ágakkal díszítik fel az oltár ajtókat. A pünkösdi istentisztelet alatt a hívők térdepelve könyörögnek, miközben a földre szórt virágokból és füvekből koszorút fonnak, amit aztán hazavisznek és megőriznek a következő Pünkösdig az áldás és a jólét szimbólumaként.
