A keresztény egyház liturgikus hagyományaiban több ünnep alkalmával is kiemelkedő szerepet kapnak a növények.
Gondoljunk akár a virágvasárnapi barkaszentelésre (a szerbek esetében fűzfavessző), vagy a Szent Márk napi búzaszentelésre.
A szerbekhez kötődő szokásokat illetően, a növényeket hallva sokaknak a Szent Iván napi koszorú fonás jut eszébe, azonban a koszorú készítése nem csak ehhez a jeles naphoz kapcsolódik.
A pravoszláv egyházban ma van Pünkösd Harmadik napja. Pünkösd ünnepén a Szentléleknek az apostolokra való leszállását ünnepeljük, amelyről az Apostolok Cselekedeteiben olvashatunk (2,1-13). Az ünnep idején a templomokat növényekkel díszítik fel: a padlóra különböző mezei virágokat, rózsaszirmot, füveket szórnak, az ikonok köré virágkoszorút tesznek, sőt egyes helyeken hársfa ágakkal díszítik fel az oltár ajtókat. A pünkösdi istentisztelet alatt a hívők térdepelve könyörögnek, miközben a földre szórt virágokból és füvekből koszorút fonnak, amit aztán hazavisznek és megőriznek a következő Pünkösdig az áldás és a jólét szimbólumaként.
![](https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/p720x720/104082962_2622640681351666_8305095924127027364_o.jpg?_nc_cat=100&_nc_sid=8024bb&_nc_ohc=aLemlso7p5YAX_yZuaX&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&tp=6&oh=3ed65113c4bc50c6e5e88b26e544f637&oe=5F51FB6D)