A szerbek a betlehemezésre, az ószláv eredetű „vertep” kifejezést használják, mely eredetileg barlangot jelent. A vertep egy több szereplős, párbeszédes-énekes dramatikus színjáték, mely Jézus Krisztus születését jeleníti meg.
A betlehemesek – szerbül vertepasi – maszkírozott alakok, általában gyermekek, akik a betlehemi történések szereplőit testesítik meg. A karácsonyi szokás során, a betlehemesek házról-házra járnak és egyházi énekek kíséretében egy hordozható templomot visznek, majd az egyes házaknál előadják a már említett dramatikus színjátékot. A magyarországi szerbek betlehemi játékában megtalálhatók az ún. Heródes játék elemei, melyben a napkeleti bölcsek találkoznak Heródessel, majd az angyallal, aki figyelmezteti a bölcseket, hogy kerüljék el Heródest. Valamint különböző pásztorjátékok motívumai is.
A vertepesek játéka végén a szereplők jutalmat kapnak a házigazdáktól, általában pénz, kisebb élelem (pl. alma, dió) formájában. A vertep hagyománya a szerb írásos forrásokban már a 18. sz. elején megjelenik, de a 19. sz. folyamán már egész Szerbia, a mai Vajdaság és a mai Magyarország területén élő szerbek körében is ismert szokássá válik. Mint néphagyomány, egészen a mai napig él, így vertepesekkel találkozhatunk akár Lóréven, Százhalombattán, Pomázon, Hercegszántón és további szerbek által lakott magyarországi településeken, a pravoszláv karácsony idején.
2018-ban, a vertep hagyománya felkerült Szerbia Szellemi Kulturális Örökségének listájára.
Forrás:
Радовановић, Зоран (2017). Заувек вертеп : сценско извођење у слици и речи
Dömötör Tekla (1964) – Naptári ünnepek – népi színjátszás
Szerb karácsony Lóréven (2015) – szakdolgozat (K. Sz.)
