ABSZTRAKT: Balkánról betelepülő ortodox szerbek a 15. század óta élnek és temetkeznek a mai Magyarország területén. Korai temetőik nem maradtak fenn, régészeti kutatásuk nem tartozik a szakma érdeklődésének homlokterébe. Mindössze pár 16. századi ráckevei és 17. század végi budai sírkő utal az egykori szerb ortodox templomok körül kialakuló temetkezési helyekre.
Az 1690. évi nagy bevándorlása (Velika seoba) után egyházi kötődésű privilégiumokat kapott magyarországi szerbség számos városban és az általuk lakott falvakban egyaránt létrehozta temetőit, melyeket kevés kivétellel legkésőbb a 20.században likvidálták, azonban ezekből a temetőkből jelentős számú művelődés- és művészettörténeti értéket képező síremléket sikerült megmenteni és a ma is működő szerb ortodox templomoknál, illetve temetőkben elhelyezni.
Mivel a helyi szerb közösségek jelentős része a kitelepülés (1920-1931), elvándorlás és asszimiláció miatt elnéptelenedett, a tipikusan 19-20. század fordulóján megnyitott mai temetők mintegy fele pusztul és erősen veszélyeztetett.
A Szerb Intézet által 2011-2014 között 65 településen elvégzett felmérés során nyilvántartásba vett sírok, síremlékek és sírfeliratok egy olyan, hamarosan interneten is elérhető elektronikus adatbázist képeznek, amely alapja lehet egy szakmailag megalapozott programnak a magyarországi szerbek e fontos örökségének védelmére.
A teljes szöveg itt érhető el: https://regio.tk.mta.hu/index.php/regio/article/view/326/_6
