Az előző évekhez hasonlóan 2022-ben is meghirdetésre került a Szerb Országos Önkormányzat és a Szerb Intézet közös pályázata, amely a“Magyarországi szerb nyelvi, helytörténeti, történelmi és néprajzi anyaggyűjtés 2022” címet viseli.
A pályázatra jelentkezhettek azok is, akik nem foglalkoznak tudományos kutatással, illetve lehetőség volt csoportos nevezésre is (pl. tanárok-diákok). A pályázók szerb mikrotoponímia, névtan, nyelvi lokalizmusok, szerb feliratok fotódokumentációja, magyarországi szerb szellemi és tárgyi örökség kutatási témákról adhattak be munkákat.
A pályázat kerete: 1.000.000 forint volt. A meghosszabbított határidőig mindössze öt pályázat érkezett be. A pályázati útmutató alapján a beérkezett munkákat egy szakmai bizottság értékelte: Dr. Mladena Prelić (a belgrádi SZTMA Néprajzi Intézetének kutatója, tudományos munkatársa), Dr. Vladan Jovanović (belgrádi SZTMA Szerb Nyelvi Intézetének tudományos munkatársa) és Káplán Szofia, a budapesti Szerb Intézet kulturális antropológusa. A Bizottság 2022. december 8. és 10-e között írta meg hivatalos javaslatát, amelyet a Szerb Országos Önkormányzat Kulturális Bizottsága elé terjesztettek. 2022. december 15-én megtartott közgyűlésen a Bizottság elfogadta a pályázati Bizottság javaslatát, valamint hozzájárultak a teljes pályázati keretösszeg felhasználásához.
A Pályázati Bizottság megállapította, hogy minden beérkezett munka megfelel a pályázat formai és technikai követelményeinek. A Bizottság megállapította, hogy mindegyik pályázatban voltak hiányosságok, ugyanakkor értékes adatokat is tartalmaztak. A pályázati kritériumok figyelembe vételével és alkotások részletes áttekintése után a Bizottság rangsoros díjazást állapított meg. A beérkezett munkákat a pályázatban előírt szempontok – az összegyűjtött anyag mennyisége és értéke, a dokumentáció és annak technikai minősége – alapján rangsorolták.
A 2023-as pályázat eredményei:
- helyezett: Belájszki Nevenka – Deszkről, “Egy nemzet sem maradhat meg nyelv nélkül, egy nyelv sem maradhat meg nemzet nélkül” pályázati kódú munkájáért. A munka „Nyelvi lokalizmusok Deszken” címet viseli, amelyben a deszki szerbek beszédéről és hagyományos kultúrájáról olvashatunk. A tanulmány több száz szót mutat be, amelyeket két évtized (1990–2011) során gyűjtöttek össze, szerb anyanyelvű lakosok körében. A fő szótáron kívül három különleges szótárt is tartalmaz, a családi kapcsolatok, a népi kifejezések és a bánáti (deszki) konyha témájából. A bevezető rövid ismertetést olvashatunk Deszkről, majd a helyi szerb nyelvi dialektusról. A pályázatot húsz fénykép illusztrálja. A zsűri véleménye szerint ez a legrészletesebb és legátfogóbb a beérkezett munkák közül, amely hasznos forrás lehet nyelvészek és más kutatók számára is. Emellett a munka nemcsak nyelvi, dialektológiai dokumentáció, hanem egyben a helyi szerbek kultúrájának leírása is.
- helyezett: Rusz Borivoj – Deszkről: “Szántóföldek” kódú munkájával, amely a “Szántóföldek Deszk határában” címet viseli. A munkában a szerb mikrotoponímiáról olvashatunk, Deszken és szűken vett környékén. Az közölt anyagot azon beszélgetőpartnerek elbeszélései alapján gyűjtötték össze, akik még emlékeznek ezekre a nevekre. A tanulmány részletezi az egyes határneveket, amelyeknek megértésében a hozzájuk mellékelt térképek is segítenek. A Szakmai Bizottság véleménye szerint a munka jó forrásként szolgálhat a téma iránt érdeklődő kutatók számára.
- helyezett: megosztott helyezés Dujmov Milán történész és Szabó Biljana Adél és Krulj Veljko alkotta csapat között. Dujmov Milán munkája (TITIS ’91 kód) a “Szerb vezetéknevek a Dunaszekcsői-Mohácsi szandzsákban a 16. század végén” címet viseli, amelyben az 1591-es összeírásokat elemzi. Míg Szabó Biljana Adél és Krulj Veljko kutatópárosa “A tárgyi kulturális örökség és a szerb hivatalos feliratok fotódokumentációja Hercegszántón” c. munkájában a település nyelvi tájképe került vizsgálat alá.
A DÍJÁTADÓRÓL:
