2023. május végén elkezdődött Dr. Kiss Mária, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetének egykori munkatársa hagyatékának rendszerezése és klasszifikációja. A projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Néprajzi Intézete, az ELKH BTK Zenetudományi Intézete, valamint a budapesti Szerb Intézet – akinek többek között a hagyaték megmentése is köszönhető – közös együttműködése révén valósul majd meg. A munkában résztvevő szakemberek elsődleges célja a hagyaték rendszerezése, leltárba vétele és megóvása, a jövőbeli kutatók és kutatások számára.
Kiss Mária 1935-ben született Zomborban. 1959-ben szerezte meg néprajz-muzeológus diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Tanulmányait követően a Népművelési Intézetben dolgozott, 1974-1991-ig a Néprajzi Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett. Kutatásait a magyarországi délszláv népek körében végezte, ezek közül is kiemelkednek a Duna–mentén letelepült szerbekről szóló néprajzi gyűjtései.
Családi szálak révén – édesanyja szerb, édesapja a szintén elismert néprajzkutató és zenetudós, Kiss Lajos[1]– is kötődött a szerb kultúrához, azonban a téma iránti szakmai érdeklődése néprajzi tanulmányai során bontakozott ki. Már egyetemista évei alatt, az 1950-es évek derekán, megkezdi gyűjtőmunkáját a pomázi szerb közösségben. Érdeklődése a kalendáriumi ünnepek, szokások felé irányult, szakdolgozatát is e témakörben írta, ami a Pomázi szerbek ünnepnapjai címet viselte. Később, az 1986-ban megvédett kandidátusi disszertációjának is ez volt a témája, amely a Néprajzi Tanulmányok sorozatban jelent meg 1988-ban Délszláv szokások a Duna mentén címmel.[2] Összehasonlító néprajzi kutatásai során – amiket a magyarországi szerb, bunyevác és sokác közösségben végzett – bejárta Lórév, Pomáz, Szentendre, Budakalász, Csobánka községeket, valamint Baja és Kalocsa környékét, Dusnok, Bátya, Hercegszántó településeket.
Az említett hagyaték több éven át gyűjtött könyvtári és levéltári anyagot, értékes dokumentumokat, terepmunka során készített hang- és videófelvételeket és azok lejegyzéseit, terepnaplókat, kottákat és zenei lejegyzéseket, fényképeket, levelezéseket és egyéb személyes jellegű tárgyat tartalmaz Kiss Máriától, kisebb részben férjétől Hegyi Imre néprajzkutatótól és édesapjától, Kiss Lajos zenetudóstól.
[1] Kiss Lajos népzenetudós, lásd.: https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-546.html
[2] KISS Mária 1988. Délszláv szokások a Duna mentén. Akadémiai kiadó, Budapest
