2023. május végén elkezdődött Dr. Kiss Mária, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetének egykori munkatársa hagyatékának rendszerezése és klasszifikációja. A projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Néprajzi Intézete, az ELKH BTK Zenetudományi Intézete, valamint a budapesti Szerb Intézet – akinek többek között a hagyaték megmentése is köszönhető – közös együttműködése révén valósul majd meg. A munkában résztvevő szakemberek elsődleges célja a hagyaték rendszerezése, leltárba vétele és megóvása, a jövőbeli kutatók és kutatások számára.
Kiss Mária 1935-ben született Zomborban. 1959-ben szerezte meg néprajz-muzeológus diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Tanulmányait követően a Népművelési Intézetben dolgozott, 1974-1991-ig a Néprajzi Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett. Kutatásait a magyarországi délszláv népek körében végezte, ezek közül is kiemelkednek a Duna–mentén letelepült szerbekről szóló néprajzi gyűjtései.
Családi szálak révén – édesanyja szerb, édesapja a szintén elismert néprajzkutató és zenetudós, Kiss Lajos[1]– is kötődött a szerb kultúrához, azonban a téma iránti szakmai érdeklődése néprajzi tanulmányai során bontakozott ki. Már egyetemista évei alatt, az 1950-es évek derekán, megkezdi gyűjtőmunkáját a pomázi szerb közösségben. Érdeklődése a kalendáriumi ünnepek, szokások felé irányult, szakdolgozatát is e témakörben írta, ami a Pomázi szerbek ünnepnapjai címet viselte. Később, az 1986-ban megvédett kandidátusi disszertációjának is ez volt a témája, amely a Néprajzi Tanulmányok sorozatban jelent meg 1988-ban Délszláv szokások a Duna mentén címmel.[2] Összehasonlító néprajzi kutatásai során – amiket a magyarországi szerb, bunyevác és sokác közösségben végzett – bejárta Lórév, Pomáz, Szentendre, Budakalász, Csobánka községeket, valamint Baja és Kalocsa környékét, Dusnok, Bátya, Hercegszántó településeket.
![](https://hu.srpskiinstitut.hu/wp-content/uploads/sites/2/2023/06/351207480_932518484676640_4318007931776236116_n.jpg)
Az említett hagyaték több éven át gyűjtött könyvtári és levéltári anyagot, értékes dokumentumokat, terepmunka során készített hang- és videófelvételeket és azok lejegyzéseit, terepnaplókat, kottákat és zenei lejegyzéseket, fényképeket, levelezéseket és egyéb személyes jellegű tárgyat tartalmaz Kiss Máriától, kisebb részben férjétől Hegyi Imre néprajzkutatótól és édesapjától, Kiss Lajos zenetudóstól.
![](https://hu.srpskiinstitut.hu/wp-content/uploads/sites/2/2023/06/345276471_575077108079647_7473387802841715441_n-768x1024.jpg)
![](https://hu.srpskiinstitut.hu/wp-content/uploads/sites/2/2023/06/351112602_189853324025103_2880752420707405720_n.jpg)
[1] Kiss Lajos népzenetudós, lásd.: https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-546.html
[2] KISS Mária 1988. Délszláv szokások a Duna mentén. Akadémiai kiadó, Budapest