Az EK Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Európai Keretegyezmény 25. évfordulója és az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 75. évfordulója alkalmából Belgrádban a Nemzeti Kisebbségek és Emberi Jogok Bizottsága (SANU) szervezésében, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Kara és a budapesti “Tom Lantos” Intézet együttműködésével 2023. szeptember 28-29-n, kétnapos tudományos ülést szervezett. A tanácskozás a “A kisebbségi jogok (továbbra is) emberi jogok?” címet viselte.
A találkozón többek között meghallgatható volt Dr. Tove Malloy (Flensburg) előadása arról, hogy a kisebbségi jogok miért igényelnek sajátos intézményi kereteket. Dr. Vizy Balázs, a Budapesti Közszolgálati Egyetem munkatársa a kisebbségek intézményes részvételéről a közéletben tartott előadást, míg valamint Fernand de Varennes, az Írországi Nemzetközi Egyetem képviseletében (az ENSZ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különmegbízottja) arról beszélt, hogy milyen kihívásokat jelent manapság a kisebbségi jogok emberi jogként való megtagadása, vagyis ha a kisebbségi jogok védelmének rendszere még nincs teljesen kidolgozva. A kisebbségi és regionális nyelvek védelméről szóló charta végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról Vesna Crnić-Grotić beszélt, a fiumei jogi karról, aki a közelmúltig a Charta Végrehajtási Szakértői Bizottságának elnöke volt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja több esetet is bemutatott a Bíróság kisebbségi jogokkal kapcsolatos gyakorlatából. Ennek kapcsán a tanácskozáson szó volt a kisebbségi szószólók választási szabályaival kapcsolatos perről is, a Magyar Országgyűlésben.
A belgrádi tartózkodás lehetőséget biztosított arra, hogy Lásztity Péró, a Szerb Intézet igazgatója, aki egyben a SANU igazgatótanácsának tagja is, előzetes megbeszéléseket folytasson a Társadalomtudományi Intézet igazgatójával, Goran Bašićtyal a szakmai segítségnyújtásról és a közös munka kialakításáról. A tervezett projekt a Szerb Intézettel a legutóbbi magyarországi népszámlálás eredményeinek (tudományos) elemzésére fókuszál majd, amelyek összességében jelentős visszaesést mutatnak a magukat valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallók számában.
